Archívum 2


kelt.: 2012-10-25 07:26:37 - <<< vissza

A Kiútprogramot a "Pilot project Pan-European Coordination of Roma Integration Methods - Roma inclusion: Self employment and Microcredit Kiutprogram Self-employment and Microcredit Programme" (Kísérleti program a roma integrációs módszerek pán-európai koordinációjára - Roma befogadás: önfoglalkoztatás és mikrohitelezés) című sikeres pályázat eredményeként az EURÓPAI UNIÓ támogatta.







Bővebb információ: www.kiutprogram.hu Pilot előtti kutatás /film/

Szabolcsi uborkások


Az uborkás projekt kísérleti jelleggel a Kiútprogram keretében 2012-ben indult 26 fő mélyszegénységben élő, munkával nem rendelkező, többségében roma asszony bevonásával. A projekt egy integrált termelési folyamatba kapcsolódik bele, melynek lényeges eleme az együttműködés kialakítása a Kiútprogram, az ügyfelek és a termelést/felvásárlást irányító integrátor között. Az integrátor biztosítja a termeléshez szükséges szakmai ismereteket, palántát és  permetezőszereket ad, melynek árát az általa felvásárolt uborka árából levonja szakaszosan. A Kiútprogram saját szempontrendszere alapján kiválasztja az ügyfeleket, segíti őket az őstermelővé válásban, biztosítja a könyvelőt és a vállalkozás után fizetendő járulékokat, továbbá a bankkal/takarékszövetkezettel kötött együttműködés alapján közvetít a pénzintézet és az ügyfelek között mikrohitel felvételéről. Az ügyfelek a hitelből vásárolják meg az eszközöket, infrastruktúrát (kút, locsoló rendszer, karók, permetező). A hitel futamideje illeszkedik a teremélési időszakhoz.

A Kiútprogram terepmunkásai személyesen készítették fel az ügyfeleket az őstermelői feladatok megismerésére, a mindennapi ügyek intézésére, az intenzív uborkatermesztés technológiájának alkalmazására. Együtt tanulták a palántázást, a vegyszerek alkalmazását, a folyamatos művelés és gondozás fontosságát.

Ügyfeleink 2012-ben összesen 3.5 M Ft hitelt vettek fel a tevékenységük elindításához, melynek 80%-át már visszafizették a bankba. Jelenleg 20% körüli a veszteség, mely minden bizonnyal csökkenni fog még az idei befizetések által. Kezdő vállalkozásokat tekintve ez nagyon jó aránynak számít, de legnagyobb eredmények mégis azt tekintjük, hogy minden ügyfelünk ebben az évben is folytatja a munkát.

Ebben az évben 90 új ügyfelünk 9 M Ft hitelt vett fel összesen, átlagosan 100.000 Ft összegben. A hitelt a Hodász-Porcsalma Takarékszövetkezet nyújtja a Kiútprogrammal kötött együttműködésnek megfelelően.











































































települések

 ügyfelek



uborka  folyóméter



igényelt hitel


Kántorjánosi

35



20240



3.191.000 Ft


Jármi

5



1870



300.000 Ft


Hodász

8



6320



1.325.000 Ft


Nyírcsászári

1



840



170.000 Ft


Nagykálló

2



2000



250.000 Ft


Szatmárcseke

25



10550



2.300.000 Ft


Csenger

14



9500



1.240.000 Ft


összesen új

90



51.320 fm



8.825.000 Ft


régi ügyfelek

25



10.000 fm



150.000 Ft


összesen

115



61 320 fm


tervezett bevétel

67-75 millió Ft



Integrátorok:

Szatmárcseke: Csenger Food Kft., Szatmár Food Kft., Petis Kft.




 

Folytatódik a Kiútprogram



 A Kiútprogram fő támogatói az első két év bíztató tapasztalatai alapján úgy döntöttek, hogy magánforrásból tovább folytatják a programot. A Kiútprogram keretében nyomorban élő emberek, elsősorban romák kapnak fedezet nélküli hitelt vállalkozásindítás céljára, olyan térségekben, ahol szinte semmilyen más munkalehetőség nincs. De ez a hitel – a program hazai indítását 4 éve kezdeményező Polgár András szavaival – csak kő a kőlevesben: az igazi tartalmat nem is a hitel, hanem a program végrehajtói által nyújtott támogatás, szellemi és kapcsolati tőke, valamint bizalom jelenti.

A kőleves hasonlat és a programról szóló szakmai beszámoló sikert aratott azon a brüsszeli konferencián is, amely a program első 2 éves, főleg az Európai Unió által finanszírozott kísérleti szakaszát zárta le. Az EU és a Világbank jelenlévő szakemberei egyetértettek abban, hogy a Kiútprogramon kívül nincs más, a fehér gazdaságban működő, a roma integrációt szolgáló sikeres munkahelyteremtő szociális mikrohitel program a térségben. A program tapasztalatai iránt több környező országban (Macedónia, Románia, Szlovákia) is érdeklődés mutatkozik. A konferencia résztvevőiből csupán az váltott ki csodálkozást, hogy a magyar kormányzat érdemesnek látta, hogy képviselője ezen a konferencián jelentse be a program támogatásának megszüntetését.

A Kiútprogram kezdeményezői és végrehajtói azonban nem a brüsszeli elismerést tartják igazi sikernek, hanem azt, hogy a támogatásukkal létrehozott 138 vállalkozás mintegy 60 százaléka életképesnek, fenntarthatónak bizonyult. Menet közben ők is sokat tanultak, felhasználták mások, elsősorban az Autonómia Alapítvány, korábbi tapasztalatait. Kikísérletezték, hogy mely pontokon szükséges módosítani a fejlődő országokban bevált módszereket ahhoz, hogy az eltérő magyar körülmények között is jól működjenek. A tanulási folyamat eredménye, hogy a program első, 2011 tavaszáig tartó szakaszában még csak 40 százalékos visszafizetési ráta a második időszakban (2011 végéig) 60 százalékra emelkedett, a harmadik szakaszban pedig majdnem elérte a 100 százalékot. A projektnek ebben a részében a Kiútprogram egy uborkatermelési rendszerbe való integrálódását segítette elő egy nyírségi falu 30, túlnyomórészt roma családjának. Ennek a projektnek a lelkét a falu asszonyai jelentették.

A csökkenő forrásokra, az állami támogatás elmaradására tekintettel a programnak csak ezt, a termelési integrációval összekapcsolt részét tudják folytatni 2013-ban. Bíztató tárgyalások folynak más magántámogatókkal, szervezetekkel is, ha ezek sikerrel járnak, akkor 2013-ban további legalább 100 hitel nyújtására nyílik lehetőség.

A program legfontosabb tapasztalata, hogy megfelelő támogatás és képzés mellett, a szükséges tőke megfinanszírozása esetén nyomorban élő emberek képesek életképes vállalkozásokat létrehozni. A program végrehajtóinak tapasztalata szerint körükben nem kisebb a jó vállalkozói képességekkel rendelkezők aránya, mint a társadalom más rétegeiben.

A program különösen alkalmas a korábbi informális vállalkozások kifehérítésére. Azt is bebizonyította, hogy évek óta munkanélküli emberek, cigányok és nem cigányok egyaránt, nem azért voltak munka nélkül, mert nem akartak dolgozni, nem is azért, mert olyan kényelmesen éltek a segélyből, hanem azért mert egyáltalán nem volt munkalehetőségük. Abban a pillanatban, hogy lehetőséget és bizalmat kaptak, éltek vele, mert az minden vágyuk, hogy méltó módon tarthassák el családjukat, gyermekeiket. Fontos tapasztalat az is, hogy a bizalmat bizalommal viszonozzák, és törekszenek a hitel visszafizetésére.

A program azonban csak akkor tud sikeres lenni, ha biztosítható az ügyfelekkel foglalkozó munkatársak (az úgynevezett terepmunkások) folyamatos jelenléte. Ők nyújtják a pénzügyi és gazdálkodási ismereteket, segítenek eligazodni a bürokrácia útvesztőiben, támogatást nyújtanak a lépten-nyomon (a terepmunkások tapasztalata szerint az esetek mintegy felében) tapasztalható diszkrimináció elleni védekezésben. Emiatt igen drága programról van szó, adók és járulékok nélkül számított költségei megegyeznek a közfoglalkoztatás költségeivel. Hatékonysága viszont sokkal nagyobb, hiszen a közfoglalkoztatás csak a fizetés idejére teremt munkát, a Kiútprogram viszont az első év után a résztvevők legalább 60 százaléka esetében tartós megélhetést teremt.

A program végrehajtói éppen ezért bíznak abban, hogy a kormányzat újragondolja álláspontját, hiszen a hátrányos helyzetű kistérségekben, alacsony iskolai végzettségű emberek számára jelenleg nincs a Kiútprogramnál hatékonyabb munkahelyteremtő eszköz. A program adó- és járuléktermelő képességét pedig az is bizonyítja, hogy az első két év során az állam számára befizetett közterhek mintegy 50 millió forinttal meghaladták az állami támogatásokat.

A program végrehajtása során rengeteg tapasztalat született arra vonatkozóan is, hogy milyen szabályozási változásokra volna szükség az alacsonyan képzettek foglalkoztatásának bővítése, a mikrovállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

A Kiútprogram szociális mikrohitelezési módszere nem általános szegénységcsökkentő eszköz, de segítsége révén, az állam következetes támogatása esetén több ezer munkahelyet lehetne teremteni az ország legelmaradottabb területein. Forrás: www.kiutprogram.hu


Elismerést váltott ki Brüsszelben a Kiútprogram

A programról szóló szakmai beszámoló sikert aratott azon a brüsszeli konferencián is, amely a program első 2 éves, főleg az Európai Unió által finaszírozott kísérleti szakaszát zárta le. Az EU és a Világbank jelenlévő szakemberei egyetértettek abban, hogy a Kiútprogramon kívül nincs más, a fehér gazdaságban működő, a roma integrációt szolgáló sikeres munkahelyteremtő szociális mikrohitel program a térségben. A program tapasztalatai iránt több környező országban (Macedónia, Románia, Szlovákia) is érdeklődés mutatkozik. A konferencia résztvevőiből csupán az váltott ki csodálkozást, hogy a magyar kormányzat érdemesnek látta, hogy képviselője ezen a konferencián jelentse be a program támogatásának megszüntetését.